Társalgáselemzés
Kedves Érdeklődő! Ez a honlap azért jött létre, hogy egy helyen gyűjtse össze a társalgáselemzés elméleti és alkalmazott kutatásait, különös tekintettel az orvos–beteg kommunikáció, a tanórai interakciók és a gyermeknyelvi társalgások világára.
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
A magyar társalgáselemzés- és kutatás bibliográfiája
Albertné Herbszt, M. (1999). A tanítási óra mint a társalgás speciális típusa. In V. Raisz R. & H. Varga Gy. (Eds.), Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában (pp. 195–202). Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Antalné Szabó, Á. (2005a). A tanári beszéd kérdésalakzatai I. Magyar Nyelvőr, 129(2), 173–185. https://epa.oszk.hu/00100/00188/00038/pdf/129204.pdf
Antalné Szabó, Á. (2005b). A tanári beszéd kérdésalakzatai II. Magyar Nyelvőr, 129(3), 319–337. https://www.c3.hu/~nyelvor/period/1293/129305.pdf
Antalné Szabó, Á. (2006). A tanári beszéd empirikus kutatások tükrében. Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Antalné Szabó, Á. (2009). A tanári instrukciók grammatikája. In B. Keszler & S. Tátrai (Szerk.), Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban (pp. 322–331). Tinta Könyvkiadó. https://www.szaktars.hu/tinta/view/keszler-borbala-tatrai-szilard-szerk-diskurzus-a-grammatikaban-grammatika-a-diskurzusban-2009/?pg=8&layout=s
Antalné Szabó, Á. (2010). A tanári megnyilatkozások típusai. In I. Kozmács & I. Vancóné Kremmer (Szerk.), Közös jövőnk a nyelv I.: A nyitrai magyar pedagógusképzés 50 éves évfordulója tiszteletére tartott nemzetközi konferencia előadásai (pp. 5–18). Konstantin Filozófus Egyetem.
Antalné Szabó, Á. (2011). A tanári értékelő megnyilatkozások. Beszédkutatás, 19, 121–133. https://epa.oszk.hu/04100/04178/00019/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2011_121-133.pdf
Antalné Szabó, Á. (2015a). Osztálytermi kommunikáció. In Á. Antalné Szabó, J. Raátz, & Á. Veszelszki (Szerk.), Mozaikok a magyar nyelvről és a nyelvhasználatról: Segédkönyv az anyanyelvi kritériumvizsgához (pp. 57–68). Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). https://metodika.btk.elte.hu/dstore/document/5887/10-TAMOP_BTK_BMT_10-Mozaikok_a_magyar_nyelvr%C5%91l.pdf
Antalné Szabó, Á. (2015b). Tanári kommunikáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).
Antalné Szabó, Á. (2016). A tanulói munkaformák és a tanári beszéd összefüggéseinek elemzése osztálytermi kommunikációs keretben. In J. T. Karlovitz (Szerk.), Pedagógiai és szakmódszertani tanulmányok (pp. 47–56). International Research Institute. https://www.irisro.org/pedagogia2016kotet/21AntalneSzaboAgnes.pdf
Asztalos, A. (2016). A tanulói és a tanári beszéd vizsgálata. In J. T. Karlovitz (Ed.), Pedagógiai és szakmódszertani tanulmányok (pp. 57–65). Komárno, Szlovákia: International Research Institute. https://www.irisro.org/pedagogia2016kotet/22AsztalosAniko.pdf
Asztalos, A. (2017). A tanulói beszéd fejlesztése az osztálytermi diskurzusban. In S. Magyari & K. Bartha (Eds.), Nyelv – közösség – perspektíva (pp. 105–116). Nagyvárad, Románia: Partiumi Keresztény Egyetem.
Asztalos, A. (2019). A tanulói szóátadások vizsgálata. In Z. Ludányi & T. E. Gráczi (Eds.), Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből 2019: XIII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia (pp. 5–20). MTA Nyelvtudományi Intézet. https://doi.org/10.18135/Alknyelvdok.2019.13.1
Asztalos, A. (2020a). Az egyéni tanulói megnyilatkozástípusok jellemzői az osztálytermi diskurzusban. Anyanyelv-Pedagógia, 13(2), 20–35. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=837
Asztalos, A. (2020b). A diskurzusjelölők vizsgálata a tanulói megnyilatkozásokban. In J. T. Karlovitz & J. Torgyik (Eds.), Reflexiók néhány magyarországi pedagógia-releváns kontextusra (pp. 177–188). Komárno, Szlovákia: International Research Institute. https://www.irisro.org/pedagogia2020januar/35AsztalosAniko.pdf
Asztalos, A. (2021). A tanulói beszéd nemek szerinti jellemzői az osztálytermi diskurzusban. In J. T. Karlovitz (Ed.), Szakmódszertani és pedagógiai tanulmányok a világjárvány idején (pp. 333–348). Komárno, Szlovákia: International Research Institute.
Asztalos, A. (2022). A tanulói beszéd az osztálytermi diskurzusban. Akadémiai Kiadó. https://mersz.hu/dokumentum/m995atbao__1/
Asztalos, A. (2022a). Az osztálytermi diskurzus pragmatikai elemzése: A tanulói beszédfordulók és a megnyilatkozások vizsgálata (Disszertáció, 297 p.). [Intézmény neve].
Asztalos, A. (2022b). A tanári beszéd fatikus nyelvi elemei az osztálytermi diskurzusban. Anyanyelv-Pedagógia, 15(4), 5–37. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/pdf/Anyp_XV_2022_4_1.pdf
Asztalos, A. (2024a). A tanulói beszéd fatikus funkciójú nyelvi elemei az osztálytermi diskurzusban: 1. rész. Magyar Nyelv, 120(2), 159–169. https://real.mtak.hu/200871/
Asztalos, A. (2024b). A tanulói beszéd fatikus funkciójú nyelvi elemei az osztálytermi diskurzusban: 2. rész. Magyar Nyelv, 120(3), 291–307. https://real.mtak.hu/207501/
Auszmann, A. (2017). Gyermekek magánhangzói 7 és 13 éves kor között. In J. Bóna (Ed.), Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban (pp. 183–202). ELTE Eötvös Kiadó. https://www.eltereader.hu/media/2017/11/Bona_Gyermeknyelv_READER.pdf
Babarczy, A., Krizsai, F., & Babarczy, A. (2019). Beszédaktusok megértése óvodás korban. Magyar Nyelvőr, 143(3), 311–325. https://real.mtak.hu/104466/1/MagyarNyelvor2019.3.BelivBA-KF-BA.pdf
Balázs, P. (2010). A pragmatikai kompetencia fejlődésének vizsgálata kisiskolások körében. Anyanyelv-pedagógia, 3(1), 1–11. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=243
Bartha, Cs., & Hámori, Á. (2010). Stílus a szociolingvisztikában, stílus a diskurzusban: Nyelvi variabilitás és társas jelentések konstruálása a szociolingvisztika „harmadik hullámában”. Magyar Nyelvőr, 134, 298–321. http://nyelvor.c3.hu/period/1343/134304.pdf
Bártházi, E. (2012). A topik jelenségének relevanciája a megnyilatkozáspéldány, a megnyilatkozástípus, valamint a mondat szintjén. Magyar Nyelvőr, 136, 461–474. http://nyelvor.c3.hu/period/1364/136412.pdf
Bauko, J. (2011). Köszönések és megszólítások magyar–szlovák bilingvis környezetben. In G. Szabómihály & I. Lanstyák (Eds.), Magyarok Szlovákiában VII. kötet. Nyelv (pp. 423–436). Fórum Kisebbségkutató Intézet. http://mek.niif.hu/10400/10478/10478.pdf
Beke, A., Gósy, M., & Horváth, V. (2012). Gyakorisági vizsgálatok spontán beszédben. Beszédkutatás, 20, 260–277.
https://epa.oszk.hu/04100/04178/00020/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2012_260-277.pdf
Beke, A., & Gyarmathy, D. (2012). Az ismétlések automatikus osztályozása spontán beszédben. Beszédkutatás, 20, 186–200.
https://epa.oszk.hu/04100/04178/00020/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2012_186-199.pdf
Beke, A., Gósy, M., Horváth, V., Gyarmathy, D., Neuberger, T., & Auszmann, A. (2015). Megakadások a beszédstílus függvényében: spontán narratívákban és társalgásokban. In M. Gósy (Ed.), Diszharmóniás jelenségek a beszédben (pp. 85–100). MTA Nyelvtudományi Intézet. https://real.mtak.hu/25225/1/MegakiKotetEGYBEN_vegl.pdf
Bóna, J. (2015). 6–13 éves iskolások megakadásai különböző beszédtípusokban. Anyanyelv-pedagógia, 2. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=569
Bóna, J. (Ed.). (2017a). Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban. ELTE Eötvös Kiadó. https://www.eltereader.hu/media/2017/11/Bona_Gyermeknyelv_READER.pdf
Bóna, J. (2017b). GABI gyermeknyelvi beszédadatbázis a kutatásban. In J. Bóna (Ed.), Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban (pp. 35–50). ELTE Eötvös Kiadó. https://www.eltereader.hu/media/2017/11/Bona_Gyermeknyelv_READER.pdf
Bóna, J. (2018). A beszédfejlődés kisgyermekkortól kamaszkorig. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6(3), 111–122. https://doi.org/10.31074/20183111122
Bóna, J. (2020). Gyermekek önkorrekciós folyamatai spontán beszédben és felolvasásban. In Á. Fóris, A. Bölcskei, J. Bóna, T. E. Gráczi, & A. Markó (Eds.), Nyelv, kultúra, identitás: Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben: III. Fonetika. Akadémiai Kiadó. https://mersz.hu/dokumentum/m675nyki3f__72/
Bóna, J. (2022). A beszéd jellemzői az óvoda-iskola átmenet idején: Előszó. Gyermeknevelés: Online Tudományos Folyóirat, 10(1), 5–7.
https://ojs.elte.hu/gyermekneveles/issue/view/314
Bóna, J. (2022). Temporális jellemzők, megakadások és önellenőrzési folyamatok iskolába lépő és kisiskolás gyermekek beszédében. Gyermeknevelés: Online Tudományos Folyóirat, 10(1), 23–38. https://ojs.elte.hu/gyermekneveles/article/view/3643
Bóna, J., & Neuberger, T. (2012). A spontán beszéd önellenőrzési folyamatainak életkori sajátosságai. Magyar Nyelv, 108(4), 426–440. https://epa.oszk.hu/00000/00032/00056/pdf/Mny_2012_04_04Bona.pdf
Bóna, J., Imre, A., Markó, A., Váradi, V., & Gósy, M. (2014). GABI – Gyermeknyelvi beszédAdatBázis és Információtár. BESZÉDKUTATÁS, 22, 246–251. https://efolyoirat.oszk.hu/04100/04178/00022/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2014_246-251.pdf
Bóna, J., & Horváth, V. (Eds.). (2019). Az anyanyelv-elsajátítás folyamata hároméves kor után. ELTE Eötvös Kiadó.
https://www.eltereader.hu/media/2019/09/BONA-HORVATH_Az_anyanyelv-elsajatitas_READER.pdf
Bóna, J., & Krepsz, V. (szerk.). (2020). Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig. ELTE Eötvös Kiadó.
Bóna, J., & Váradi, V. (2021). A beszédtempó és az artikulációs tempó gyermekek és kamaszok beszédében a beszédtípus és a mértékegység függvényében. Magyar Nyelvőr, 145(1), 44–59. https://epa.oszk.hu/00100/00188/00102/pdf/EPA00188_magyar_nyelvor_2021_01_044-059.pdf
Bóna, J., & Murányi, S. (Eds.). (2022). A nyelvfejlődés folyamata koragyermekkortól kamaszkorig. ELTE Eötvös Kiadó – Cser Kiadó.
Boronkai, D. (2005a). A diskurzuselemzés lehetőségei a mindennapi nyelvhasználat vizsgálatában. Képzés és Gyakorlat, 3(1), 76–90. https://epa.oszk.hu/02600/02641/00030/pdf/EPA02641_kepzes-es-gyakorlat-2005-01_076-090.pdf
Boronkai, D. (2005b). Beszélt nyelvi jellemzők a drámai dialógusban. E-tudomány, 3(4), 1–21.
Boronkai, D. (2006a). Napjaink családi kommunikációjának fő jellemzői. In G. Balázs & L. Grétsy (Eds.), Nyelv és nyelvhasználat a családban (pp. 41–69). Tinta Kiadó.
Boronkai, D. (2006b). Női és férfi diskurzusstratégiák szociolingvisztikai elemzése. In A. Tóth (Ed.), VIII. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti, Nyelvvizsgáztatási és Medicinális Lingvisztikai Konferencia Füzetei (pp. 141–152). Dunaújvárosi Főiskola.
Boronkai, D. (2006c). A „genderlektusokról” egy szociolingvisztikai diskurzuselemzés tükrében. Szociológiai Szemle, 16, 41–59. https://szociologia.hu/dynamic/0604boronkai.pdf
Boronkai, D. (2007a). A konverzációelemzés szemiotikája. In G. Balázs & Gy. H. Vargha (Eds.), Szemiotika és tipológia. Magyar Szemiotikai Tanulmányok 12–14 (pp. 91–106). Magyar Szemiotikai Társaság, Líceum Kiadó.
Boronkai, D. (2007b). A redundancia mint a dialógus pragmatikai alakzata. Alkalmazott Nyelvtudomány, 7, 57–74.
Boronkai, D. (2007c). A dialógus retorikája. Dialógusalakzatok Szakonyi Károly drámáiban. Új Dunatáj, 12, 40–53.
Boronkai, D. (2009). Bevezetés a társalgáselemzésbe. Ad Librum. https://books.google.ro/books?id=n8zPv3yFFfcC&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false
Boronkai, D. (2010a). Az interakciós kompetencia kialakulásának kezdetei. Képzés és Gyakorlat, 1, 5–22.
https://journal.uni-mate.hu/index.php/trainingandpractice/article/view/5333
Boronkai, D. (2010b). A deixis szerepe a nézőpont jelölésében. Magyar Nyelvőr, 4, 436–452. https://www.c3.hu/~nyelvor/period/1344/134406.pdf
Boronkai, D. (2010c). A dialógus szövegtani jellemzői. Pátria. https://doktori.btk.elte.hu/lingv/boronkaidora/diss.pdf
Boronkai, D. (2011a). Az interakciós szerkezet és a szociokulturális tényezők összefüggései a spontán társalgásokban. Alkalmazott Nyelvtudomány, 11(1–2), 151–168. https://alkalmazottnyelvtudomany.hu/wordpress/wp-content/uploads/2011_XI_evfolyam/BORONKAI_DORA_Az_interakcios_szerkezet_es_a_szociokulturalis_tenyezok_osszefuggesei_a_spontan_tarsalgasokban.pdf
Boronkai, D. (2011b). Konverzációs stratégiák kisgyermekkorban. In I. Bús, Á. Klein, & N. Meskó (Eds.), Nevelés és kutatás: Tanulmányok az óvodapedagógus-képzéshez (pp. 31–45). PTE IGYK.
Boronkai, D. (2011c). Spontán és tervezett dialógusok koreferenciális viszonyai. E-Tudomány, 9(4), 1–26.
Boronkai, D. (2012a). A társalgási struktúra mint stílustényező. In G. T. Nagy & Sz. Tátrai (Eds.), A stílus szociokulturális tényezői. Kognitív stilisztikai tanulmányok (pp. 125–157). ELTE. https://real.mtak.hu/103911/1/Szociokult_vegleges.pdf
Boronkai, D. (2012b). Stílus és interakció: Társalgási szövegek interakcionális stilisztikai vizsgálata. Anyanyelv-pedagógia, 5. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=417
Boronkai, D. (2013a). A beszélőváltások és a szociokulturális tényezők összefüggései társalgási szövegekben. Magyar Nyelvőr, 137(1), 68–87. http://nyelvor.c3.hu/period/1371/137105.pdf
Boronkai, D. (2013b). A diskurzusjelölők szerepe társalgási szövegek beszélőváltásaiban a szociokulturális tényezők tükrében. In R. Fekete, J. T. Nagy, & R. Kurucz (Eds.), „Szépet, jót, igazat akarva”: Tanulmányok N. Horváth Béla 60. születésnapjára (pp. 179–189). PTE IGYK.
Boronkai, D. (2014a). A konverzációelemzés alkalmazása az orvos–beteg kommunikáció kutatásában. In Szaknyelvi regiszterek és használati színterek. XIII. SZOKOE Szaknyelvi Konferencia. PORTA LINGUA (pp. 17–34). http://szokoe.hu/porta-lingua/archivum/porta-lingua-2014
Boronkai, D. (2014b). A stíluskutatás új irányai: Az interakcionális stilisztika. In É. Demeter & T. Nagy (Eds.), Ünnepi kötet Rébék-Nagy Gábor 60. születésnapjára (pp. 5–26). PTE ÁOK.
Boronkai, D. (2019). Hibajavítási stratégiák a kora gyermekkorban. Kultúratudományi Szemle, 1(1), 51–67. https://kpvk.pte.hu/sites/kpvk.pte.hu/files/kulturatudomanyi_szemle_2-3.pdf
Boronkai, D. (2021). Konverzációelemzés a gyermeknyelv kutatásában. Kultúratudományi Szemle, 1, 131–153.
https://kpvk.pte.hu/sites/kpvk.pte.hu/files/kulturatudomanyi_szemle_2-3.pdf
Boronkai, D. (2023). Deixisek a gyermeknyelvben. Kultúratudományi Szemle, 5(2–3), 7–24. https://journals.lib.pte.hu/index.php/kulturatudomanyi-szemle/article/view/7063
Boronkai, D. (2025a). Gyermeknyelvi társalgások vizsgálata. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat13(2), 254–275. https://ojs.elte.hu/gyermekneveles/article/view/10919
Boronkai, D. (2025b). Oktatóvideók pedagógiai kommunikációs jellemzői. In K. Angler & A. Máté (Eds.), Aktuális kérdések, jó gyakorlatok a szakképzésben és a szakoktatásban (pp. 25–36). PTE KPVK.
Boronkai, D. (2025c). A társalgási képesség fejlődése gyermekkorban. Savaria University Press.
Boronkai, D. (2025d). Tanulmányok a társalgáselemzés köréből. Pécsi Tudományegyetem.
Csűry, A. (2005). Korreferencia-viszonyok vizsgálata magyar és francia dialogális szövegben. In J. S. Petőfi & I. Szikszainé Nagy (Eds.), A korreferencialitás poliglott vizsgálata (Officina Textologica 12, pp. 19–34). Debreceni Egyetem. https://mnytud.arts.unideb.hu/ot/12/ot12_2csurya.pdf
Deme, L. (1971). Mondatszerkezeti sajátságok gyakorisági vizsgálata. Akadémiai Kiadó.
Dér, Cs. I., & Markó, A. (2010). Diskurzusjelölők használata az életkor és a nem függvényében. In T. Gecső & C. Sárdi (szerk.), Új módszerek az alkalmazott nyelvészeti kutatásban (pp. 78–83). Kodolányi János Főiskola (KJF) & Tinta Könyvkiadó. https://real.mtak.hu/26155/1/Marko-Der_pszicholingvisztika_2011.pdf
Dér, Cs. I., Horváth, V., Huszár, A., Gyarmathy, D., & Krepsz, V. (2022). Nicsak, ki beszél? A beszélőváltások variabilitása az ismerősség függvényében percepciós szempontból. In K. Mády & A. Markó (Eds.), Általános nyelvészeti tanulmányok 34.: Fonetikai tanulmányok (pp. 195–220). Akadémiai Kiadó. https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiv//
Dienes, D. (1978). A szerkesztettségi hiányosság és szövegösszefüggésbeli kiegészülése (Nyelvtudományi Értekezések 98). Akadémiai Kiadó.
Dobos, Cs. (é.n.). A társadalmi nemek és a nyelvhasználat kapcsolatának vizsgálata a pragmatika és a diskurzuselemzés elméleti keretében. In É. Kegyesné Szekeres & F. Simigné (Eds.), Sokszínű nyelvészet: Alkalmazott nyelvészeti gender-kutatások (pp. 165–178). Miskolci Egyetem.
Dobos, D., & Vígh-Szabó, M. (2022). A digitális oktatás face-to-face szóbeli kommunikációjának jellemzői és illemtana. Anyanyelv-pedagógia, 2. https://ojs.elte.hu/anyanyelv-pedagogia/article/view/8999/7461
Domonkosi, Á. (2002). Megszólítások és beszédpartnerre utaló elemek nyelvhasználatunkban. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézet. https://mek.oszk.hu/01700/01715/01715.pdf
Domonkosi, Á. (2017). A nyelvi kapcsolattartás alapformái: Megszólítások és köszönések. In A magyar nyelv jelene és jövője (pp. 279–298). Gondolat Kiadó. https://real.mtak.hu/75699/
Domonkosi, Á. (2021). „Tanárnő, bevenne a meetingbe?” A társas deixis szerepei a digitális távoktatás gyakorlatában. In L. Balázs (Ed.), Digitális kommunikáció (pp. 127–140). Hungarovox Kiadó. https://komnev.hu/wp-content/uploads/2021/02/TK13print_vegleges.pdf
Egyed, C., Fekete, J., Hambuch, A., Herold, R. (2020). Szkizofréniával élő beteg-orvos párbeszédek nyelvészeti elemzése egy esettanulmány alapján. Porta Lingua, 417–429. http://szokoe.hu/wp-content/uploads/2020/11/Porta-Lingua_2020_final_417-429_Egyed_Fekete_Hambuch_Herold.pdf
Gocsál, Á. (2001). Gyorsabban beszélnek-e a nők, mint a férfiak? In M. Gósy (Ed.), Beszédkutatás 2001 (pp. 61–72). https://epa.oszk.hu/04100/04178/00009/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2001_061-072.pdf
Gonda, Zs. (2021). A tanulói beszédidő növelése az online tanórán. Anyanyelv-pedagógia, 4. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=931
Gósy, M. (2003). A spontán beszédben előforduló megakadásjelenségek gyakorisága és összefüggései. Magyar Nyelvőr, 127, 257–277. http://nyelvor.c3.hu/period/1273/127301.pdf
Gósy, M. (2008). Magyar spontánbeszéd-adatbázis – BEA. Beszédkutatás, 16, 194–207. https://epa.oszk.hu/04100/04178/00016/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2008_194-207.pdf
Gósy, M. (2012). Sorozatmegakadások mintázata a spontán beszédben. Beszédkutatás, 20, 107–131. https://epa.oszk.hu/04100/04178/00020/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2012_107-131.pdf
Gósy, M., Gyarmathy, D., Horváth, V., Gráczi, T. E., Beke, A., Neuberger, T., & Nikléczy, P. (2012). BEA: Beszélt nyelvi adatbázis. In M. Gósy (Ed.), Beszéd, adatbázis, kutatások (pp. 9–24). Akadémiai Kiadó. https://real.mtak.hu/85660/1/Gosy_T02%20%281%29.pdf
Gósy, M., & Gyarmathy, D. (2014). Szublexikális nyelvbotlások jellemzői a spontán beszédben. Magyar Nyelvőr, 138(3), 297–307. https://epa.oszk.hu/00100/00188/00076/pdf/EPA00188_magyar_nyelvor_2014_03_297-307.pdf
Gósy, M., & Neuberger, T. (2015). Megakadásjelenségek és anyanyelv-elsajátítás. In M. Gósy (Ed.), Diszharmóniás jelenségek a beszédben (pp. 49–83). MTA Nyelvtudományi Intézet. https://real.mtak.hu/25225/1/MegakiKotetEGYBEN_vegl.pdf
Grund, Á. (2021). Tanárjelöltek értékelő megnyilatkozásai az osztályteremben. Anyanyelv-pedagógia (1). https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=890
Gyarmathy, D. (2009). A beszélő bizonytalanságának jelzései: ismétlések és újraindítások. Beszédkutatás, 17, 196–216. https://epa.oszk.hu/04100/04178/00017/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2009_196-216.pdf
Gyarmathy, D. (2011). A megakadások javításának stratégiái a spontán beszédben. Doktori disszertáció. ELTE.
Gyarmathy, D. (2014). Beszédünk megakadásjelenségei. Édes Anyanyelvünk, 36(4), 16.
Gyarmathy, D., Neuberger, T., & Gráczi, T. E. (2014). Lejegyzési útmutató a BEA Spontánbeszéd-adatbázis háromszintű annotálásához. Alkalmazott Nyelvtudomány, 14(1–2), 35–44.
Gyarmathy, D. (2015a). A szó, amivel minden megmagyarázható: izé. Élet és Tudomány, 70(6), 180–181.Gyarmathy, D. (2017). Megakadásjelenségek a magyar spontán beszédben. MTA Nyelvtudományi Intézet.
Gyarmathy, D. (2015b). Az úgyhogy funkcióbővülése a spontán beszédben. Beszédkutatás, 23, 92–105. https://epa.oszk.hu/04100/04178/00023/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2015_092-105.pdf
Gyarmathy, D. (2015c). Diszharmóniás jelenségek, megakadások a beszédben. In M. Gósy (Ed.), Diszharmóniás jelenségek a beszédben (pp. 9–49). MTA Nyelvtudományi Intézet. https://real.mtak.hu/25225/1/MegakiKotetEGYBEN_vegl.pdf
Gyarmathy, D., & Neuberger, T. (2015). Egy hiánypótló adatbázis: a Tini BEA. Beszédkutatás, 23, 209–222.
https://epa.oszk.hu/04100/04178/00023/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2015_209-222.pdf
Gyarmathy, D., Krepsz, V., Dér, Cs. I., Hámori, Á., & Horváth, V. (2020). Háttércsatorna-jelzések: Határterület és új szempontok a diskurzusok elemzésében. In Á. Fóris, A. Bölcskei, C. I. Dér, & N. Csontos (Eds.), Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben: II. Pragmatika, diskurzuselemzés, interkulturális kommunikáció (pp. 113–118). Akadémiai Kiadó. https://mersz.hu/dokumentum/m674nyki2pdik__113/
Hambuchné Kőhalmi, A. (2008). A védőnői családlátogatás konverzációjának műfaji sajátosságai. In K. Kukorelli & A. Tóth (Szerk.), X. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti és Kommunikációs Konferencia: A nyelvi, a szaknyelvi és a szakmai kommunikáció jövője Európában (p. x). Dunaújváros, Magyarország: Dunaújvárosi Főiskolai Kiadó. https://adoc.pub/x-dunaujvarosi-nemzetkzi-alkalmazott-nyelveszeti-es-kommunik.html
Hambuchné Kőhalmi, A. (2010). Szubjektív betegségteóriák nyelvészeti elemzése háziorvos - hipertóniás betegek interakcióiban. Porta Lingua, pp. 139-151. http://szokoe.hu/porta-lingua/archivum/porta-lingua-2010
Hambuchné Kőhalmi, A. (2011). Akkor most meséljen arról, hogy hogy van…: Orvosközpontú beszélgetésvezetés és/vagy laikus betegségelképzelések háziorvos-beteg konzultációkban. In M. Silye (Szerk.), A szaknyelvi kompetenciafejlesztéstől a munkaerőpiacig. SZOKOE. Debrecen. 125−138. http://szokoe.hu/wp-content/uploads/2017/05/portalingua2012-1.pdf
Hambuchné Kőhalmi, A. (2013). Szubjektív betegség-elképzelések nyelvészeti elemzése hipertóniás beteg – háziorvos konzultációkban (133 p.). Doktori disszertáció. Pécsi Tudományegyetem.
Hambuchné Kőhalmi, A., Szántóné Csongor, A., Kránicz, R., Sárkányné Lőrinc Anita. (2016). Szubjektív betegmegnyilatkozások az orvos-beteg dialógusok szekvenciális mintázatában. Porta Lingua, 367–381. http://szokoe.hu/porta-lingua/archivum/porta-lingua-2016
Hámori, Á. (2006a). Dominancia és barátságosság a Kulcsár-kihallgatáson. Magyar Nyelvőr, 130, 129–165. https://www.c3.hu/~nyelvor/period/1302/130201.pdf
Hámori, Á. (2006b). A társalgási műfajokról. In G. Tolcsvai Nagy (Ed.), Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok (pp. 157–181). Tinta Kiadó. https://www.szaktars.hu/tinta/view/tolcsvai-nagy-gabor-szerk-szoveg-es-tipus-szovegtipologiai-tanulmanyok-2006/?pg=0&layout=s
Hámori, Á. (2017). Diskurzusműfaj, séma és forgatókönyv: A „vicc” műfaj sémájának jellemzői és kiépülési dinamikája a társas interakciókban. Magyar Nyelv, 113(3), 311–329. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2017.3.311
Hámori, Á. (2019). A metanyelvi és metapragmatikai tudatosság jelzései óvodáskorban: 6 éves gyermekek társalgásainak metapragmatikai elemzése. In J. Bóna & V. Horváth (Eds.), Az anyanyelv-elsajátítás folyamata hároméves kor után (pp. 17–38). Eötvös Kiadó. https://www.eltereader.hu/media/2019/09/BONA-HORVATH_Az_anyanyelv-elsajatitas_READER.pdf
Hámori, Á., & Horváth, V. (2019). Társalgás, beszélőváltás és diskurzusszerveződés új megközelítésben – fonetikai jellemzők és pragmatikai tényezők összefüggései magyar társalgásokban: Pilot study. Beszédkutatás, 27, 134–153. https://real.mtak.hu/93744/1/document4.pdf
Hámori, Á. (2021). Gyermekek társalgása 6 és 8 éves korban: Konverzációs készségek és fejlődésük. Előadás a 28. MANYE Kongresszuson, Veszprémi Egyetem, április 20.
Hámori, Á. (2022). Hogyan beszélgetnek a gyerekek? A társalgási készségek 5–7 éves kor között. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 10(1), 39–62. https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.1.39.62
Hámori, Á., & Bóna, J. (2022). Ötéves gyermekek társalgásának jellemzői magyar nyelvű gyermek–felnőtt diskurzusokban. In J. Bóna & S. Murányi (Eds.), A nyelvfejlődés folyamata koragyermekkortól kamaszkorig (pp. 29–55). ELTE Eötvös Kiadó, Cser Kiadó. https://www.eltereader.hu/kiadvanyok/https-www-eltereader-hu-media-2022-11-bona-muranyi-a-nyelvfejlodes-folyamata-web4-pdf/
Hámori, Á., & Bóna, J. (2023). A beszélőváltások időzítése 5 és 9 éves gyermekek társalgásában: A milliszekundumok változásai a nyelvi fejlődés során. In Empirikus társalgáskutatás Magyarországon (pp. 245–276). HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont. https://real.mtak.hu/182452/1/246.pdf
Hámori, Á., & Bóna, J. (2024). A beszélőváltások időzítése 5 és 9 éves korú gyermekeknél: Életkori jellemzők és a beszédtempó szerepe. In V. Svindt & J. Bóna (Eds.), Általános Nyelvészeti Tanulmányok, 36: Tanulmányok az anyanyelv-elsajátítás köréből (pp. 109–134). Akadémia Kiadó.
https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__55/#m1217anyt36_53
Herbszt, M. (2010). Tanári beszédmagatartás. Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. https://manye.hu/wp-content/uploads/2020/11/NYF_01.pdf
Hollóy, Zs. (2024a). Osztály vigyázz! – Kapcsolatteremtés a jelenléti osztálytermi diskurzusokban. Anyanyelv-Pedagógia, 17(3), 13–33. https://ojs.elte.hu/anyanyelv-pedagogia/article/view/9100
Hollóy, Zs. (2024b). Kapcsolatteremtés az online anyanyelvi és irodalom tanórák bevezető epizódjában. Alkalmazott Nyelvtudomány, 24(1), 17–32. https://alkalmazottnyelvtudomany.hu/wordpress/wp-content/uploads/Holl%C3%B3y.pdf
Hollóy, Zs. (2024c). A kontakt és online tanulási-tanítási diskurzus elemzése: A tanári fatikus kommunikáció az online szinkrón és jelenléti tanórán. Doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola.
Horváth, V. (2004). Megakadásjelenségek a párbeszédekben. Beszédkutatás, 12, 187–199. https://epa.oszk.hu/04100/04178/00012/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2004_187-199.pdf
Horváth, V. (2007). Vannak-e „női” és „férfi” megakadásjelenségek a spontán beszédben? Magyar Nyelvőr, 131(3), 315–323. http://nyelvor.c3.hu/period/1313/131306.pdf
Horváth, V. (2014). Hezitációs jelenségek a magyar beszédben. Magyarország: ELTE Eötvös Kiadó.
https://www.eltereader.hu/media/2014/10/Horvath_V_Hezitacios_jelensegek_READER.pdf
Horváth, V. (2016). Kisiskolás gyermekek spontán beszédének jellemzői. Alkalmazott Nyelvtudomány, 16(1), 1–14.
https://mersz.hu/hivatkozas/2016_XVI_evfolyam_1_szam/Horvath_kisiskolas_gyermekek
Horváth, V. (2017). Megakadásjelenségek és időzítési sajátosságaik 6–9 éves gyermekek spontán narratíváiban. In J. Bóna (Szerk.), Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban (pp. 97–120). ELTE Eötvös Kiadó.
https://www.eltereader.hu/media/2017/11/Bona_Gyermeknyelv_READER.pdf
Horváth, V., Krepsz, V., Gyarmathy, D., Hámori, Á., Bóna, J., Dér, Cs. I., & Weidl, Z. (2019). Háromfős társalgások annotálása a BEA-adatbázisban: Elvek és kihívások. Nyelvtudományi Közlemények, 115, 255–274. https://real.mtak.hu/108723/
Horváth, V. (2020a). Az egyszerre beszélések jellemzői háromfős társalgásokban. Beszédtudomány / Speech Science, 1, 187–213. https://ojs.mtak.hu/index.php/besztud/article/view/5318/4187
Horváth, V. (2020b). A kitöltött szünetek jellemzői gyermekek beszédében. In Á. Fóris, A. Bölcskei, J. Bóna, T. E. Gráczi, & A. Markó (Szerk.), Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben: III. Fonetika (pp. 64–69). Akadémiai Kiadó. https://mersz.hu/hivatkozas/m675nyki3f_64-https://mersz.hu/hivatkozas/m675nyki3f_69
Horváth, V., Gyarmathy, D., Krepsz, V., & Hámori, Á. (2020). A társalgások szünetezése – különböző funkciók és realizációk. In S. Magyari & K. Bartha (Eds.), Nyelvi közösségek – közösségi perspektívák (pp. 99–114). Partium Kiadó. https://real.mtak.hu/130254/3/Nagyvarad_szunetek%20%282%29.pdf
Horváth, V., Huszár, A., Krepsz, V., & Gyarmathy, D. (2020). A beszélőváltások dinamikus jellemzői I.: Fonetikai aspektus. In Á. Gocsál, M. Gósy, T. E. Gráczi, D. Gyarmathy, V. Horváth, A. Huszár, A. Kohári, V. Krepsz, & K. Mády (Eds.), Speech Research Conference. Hungarian Research Institute for Linguistics. Budapest, 14–15th December 2020 = Beszédkutatás konferencia. Nyelvtudományi Intézet. Budapest, 2020. december 14–15 (pp. 50–52). MTA Nyelvtudományi Intézet. https://real.mtak.hu/118352/1/beszkut_speechresearch_2020_proceedings.pdf
Horváth, V., Bóna, J., Dér, C. I., Gyarmathy, D., Hámori, Á., Huszár, A., Krepsz, V., & Weidl, Z. (2021). Fonetika és társalgáskutatás: A beszélőváltások kérdésköre. In A. Markó (Ed.), Tanulmányok a beszédtudomány alkalmazásainak köréből (pp. 251–278). ELTE Eötvös Kiadó. https://www.eltereader.hu/media/2021/10/Marko-Alexandra-Tanulmanyok-a-beszedtudomany-v3-e-valtozat-jo.pdf
Horváth, V., Dér, Cs. I., Hámori, Á., & Krepsz, V. (Eds.). (2023). Empirikus társalgáskutatás Magyarországon. HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont. https://real.mtak.hu/182376/7/Empirikus.pdf
Horváth, V., Huszár, A., Dér, C. I., & Krepsz, V. (2025). A légzés és a háttércsatorna-jelzések kapcsolata társalgásokban. In K. Fogarasi, D. Ittzés, É. K. Varga, & T. Vágási (Eds.), Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság: II. Nyelvi közvetítés és beszédkutatás (pp. 42–47). Akadémiai Kiadó. https://mersz.hu/hivatkozas/m1298tudas_42/
Huszár, A., Krepsz, V., Gyarmathy, D., & Horváth, V. (2021). Beszédjellemzők és időzítés háromfős társalgások beszélőváltásaiban. Alkalmazott Nyelvtudomány, 21(1), 93–112. https://alkalmazottnyelvtudomany.hu/wordpress/wp-content/uploads/tan_Huszaretal.docx.pdf
Huszár, A., & Dér, Cs. I. (2023). A szerintem véleményjelölő pragmatikofonetikai elemzése spontán társalgásokban. In V. Horváth, Cs. I. Dér, Á. Hámori, & V. Krepsz (Eds.), Empirikus társalgáskutatás Magyarországon (pp. 195–210). HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont. https://real.mtak.hu/182376/7/Empirikus.pdf
Iványi, Zs. (2000). A szókereső folyamatok szintaxisa: Konverzációelemzési kutatás. Modern Filológiai Közlemények, 1, 52–64.
Iványi, Zs. (2001). A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr, 125, 74–93. https://epa.oszk.hu/00100/00188/00021/125106.htm
Iványi, Zs. (2002). A szókincs hiányosságainak problémája hétköznapi beszélgetésekben: Konverzációelemzési és kognitív nyelvészeti kutatások egybevetése. Nyelvtudományi Közlemények, 99, 281–304.
https://epa.oszk.hu/04100/04182/00232/pdf/EPA04182_nyelvtudomanyi_kozlemenyek_2002.pdf
Iványi, Zs. (2003). A „nyelvemen van” jelenség német és magyar nyelvű beszélgetésekben: Nyelvészeti vizsgálatok a konverzációelemzés módszereivel. Magyar Nyelvőr, 127, 76–91. https://epa.oszk.hu/00100/00188/00029/pdf/127109.pdf
Cs. Jónás, E. (1999). Az orosz dialógus természetrajza. Bessenyei Kiadó.
Cs. Jónás, E. (1992). Gondolatok a dialógus mint szövegtípus vizsgálatai kapcsán. In B. Petőfi, B. Békési, & L. Vass (Eds.), Szemiotikai szövegtan (pp. 129–135). JGYTF Kiadó. https://acta.bibl.u-szeged.hu/35500/1/szemiotikai_011_369-385.pdf
Jordanisz, Á. (2017). Magyar anyanyelvű gyermekek fonológiai tudatosságának fejlődése 4 és 11 éves kor között. In J. Bóna (Ed.), Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban (pp. 203–221). ELTE Eötvös Kiadó.
https://www.eltereader.hu/media/2017/11/Bona_Gyermeknyelv_READER.pdf
Józsa, E. (2011). A raport fogalma és szerepe az orvosi kommunikációban. In K. Varga (Ed.), A szavakon túl (pp. 78–99). Medicina.
Kassai, I. (1988). A szünet kérdésköre a szöveglejegyzésben. In M. Kontra (Ed.), Beszélt nyelvi tanulmányok (pp. 22–43). MTA Nyelvtudományi Intézete.
Keszler, B. (1983). Kötetlen beszélgetések mondat- és szövegtani vizsgálata. In I. Rácz & I. Szathmári (Eds.), Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből (pp. 164–202). Nemzeti Tankönyvkiadó.
Király, F. (2015a). Tanári kérdezési stratégiák osztálytermi kontextusban. In Á. Antalné Sz. & É. Major (Eds.), Tanóratervezés és tanórakutatás: A magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvek és a művészetek műveltségi területen (Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 10., pp. 67–85). ELTE.
Király, F. (2015b). A beszédfordulók és a szóátadások vizsgálata osztálytermi kontextusban. Anyanyelv-Pedagógia, 2015(1) https://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=552
Kondacs, F. (2018). A hát diskurzusjelölő prozódiai jellemzői a gyermek. In Z. Ludányi (Ed.), Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből (pp. 33–44). MTA Nyelvtudományi Intézet.
https://archive.nytud.hu/alknyelvdok18/proceedings/Kondacs_ANyD2018.pdf
Kontra, M. (Ed.). (1988). Beszélt nyelvi tanulmányok. MTA Nyelvtudományi Intézete.
https://mek.oszk.hu/08700/08712/08712.pdf
Kránicz, R. (2010a). Konverzáció-elemzés kórházpedagógusok tanóráin. Porta Lingua, 2010, 163–169. http://szokoe.hu/porta-lingua/archivum/porta-lingua-2010
Kránicz, R. (2010b). Konverzációelemzés kórházpedagógusok súlyosan beteg gyermekekkel folytatott interakcióiban. In Á. Zimányi (Szerk.), A tudomány nyelve, a nyelv tudománya: alkalmazott nyelvészeti kutatások a magyar nyelv évében: XIX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus, MANYE XIX (pp. 621–628).
Kránicz, R. (2011). Kórházpedagógusok tanóráinak elemzése. In I. K. Boda & K. Mónos (Szerk.), Az alkalmazott nyelvészet ma: innováció, technológia, tradíció: MANYE XX: a XX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus (p. CD).
Kránicz, R., Sárkányné Lőrinc Anita, Hambuchné Kőhalmi Anikó. (2012). Dominancia viszonyok a nyelvi hibajavítások tükrében orvos-beteg párbeszédekben és kórházpedagógusok tanóráin. Porta Lingua, 70–78. http://szokoe.hu/porta-lingua/archivum/porta-lingua-2012
Kránicz, R. (2013). Kórházpedagógus tanóráinak interakciós mintázata. Doktori disszertáció, Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Doktori Iskola.
Kránicz, R., Boronkai, D., Rébék-Nagy, G. (2014). Kórházpedagógus tanóráinak interakciós mintázata. Porta Lingua, 327–337. http://szokoe.hu/porta-lingua/archivum/porta-lingua-2014
Kránicz, R. (2014). Kórházi és hagyományos tanórai interakciók összehasonlító elemzése. Anyanyelv-Pedagógia, 4, 538. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=538
Kránicz, R., Sárkányné Lőrinc Anita, Hambuchné Kőhalmi Anikó, Nagy, G., Rébék-Nagy, G., Boronkai, D. (2016). Deixisek előfordulása és típusai kórházi tanórán. Porta Lingua, 391–403. http://szokoe.hu/wp-content/uploads/2017/05/Portalingua2016.pdf
Kránicz, R., Sárkányné Lőrinc Anita, Hambuch, A. (2017). A FOLKER 1.2. transzkripciós program alkalmazása orvos-beteg párbeszédek elemzésében. 20. Élőnyelvi Konferencia, MTA–KRE Budapest, 2017. szeptember 1.
Kránicz, R., Sárkányné Lőrinc Anita, Egyed, Cs., Rébék-Nagy, G., Hambuchné Kőhalmi, A. (2018). Kommunikatív funkciók vizsgálata gasztroenterológus-beteg párbeszédekben. Porta Lingua, 399–411. http://szokoe.hu/porta-lingua/archivum/porta-lingua-2018
Krepsz, V. (2012a). Óvodai beszélgetések: Gyermeknyelvi jellegzetességek az óvodások diskurzusaiban. Első Század, 11(3), 123–146. https://epa.oszk.hu/01600/01639/00007/pdf/EPA01639_elso_szazad_2012_osz_123-146.pdf
Krepsz, V. (2012b). Diskurzus az óvodában: Az óvodáskorú gyermekek párbeszédeinek jellemzői. In H. Hattyár, E. Hugyecz, V. Krepsz, & Zs. Vladár (Eds.), A sokszínű alkalmazott nyelvészet: Tanulmányok az alkalmazott nyelvészet területeiről (pp. 89–95). Tinta Könyvkiadó.
Krepsz, V. (2020). Visszajelzések a spontán társalgásban. Édes Anyanyelvünk, 42(3), 16. https://epa.oszk.hu/04900/04933/00206/pdf/EPA04933_edes_anyanyelvunk_2020_3.pdf
Krepsz, V. (2021). A spontán beszéd akusztikai jellemzőinek változása óvodáskorban. Akadémiai Kiadó. https://mersz.hu/dokumentum/m798asbajvo__48/
Krepsz, V., Hámori, Á., Gyarmathy, D., & Horváth, V. (2021). A nevetés főbb változatai spontán társalgásokban. In S. Rási, Á. Domonkosi, A. T. Litovkina, & A. L. Nemesi (Eds.), A humor ösvényein (pp. 321–334). Líceum Kiadó; Tinta Könyvkiadó. https://real.mtak.hu/138883/
Krepsz, V., Huszár, A., Horváth, V., Gyarmathy, D., & Hámori, Á. (2023). A beszélőváltások jellemzői a társalgási struktúrában: Univerzális vonások és dinamikus változások. Magyar Nyelv, 119(1), 1–20. https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/6327/4763
Kugler, N. (2007). Módosítószók funkciói írott és beszélt szövegekben. In Szöveg, szövegtípus, nyelvtan: Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában I. Az ELTE BTK Funkcionális Nyelvészeti Műhelyének konferenciája (Budapest, 2007. november 13–14). https://mersz.hu/dokumentum/m890amf__3/
Kuna, Á., & Kaló, Zs. (2014). Az orvos–beteg kommunikáció a családorvosi gyakorlatban. In Á. Veszelszki & K. Lengyel (Eds.), Tudomány, technolektus, terminológia: A tudományok, szakmák nyelve (pp. 117–130). Éghajlat Könyvkiadó.
Kuna, Á. (2016). Személydeixis és önreprezentáció az orvos-beteg találkozáson: Az első személyű deiktikus elemek mintázatai az orvosi kommunikációban. Magyar Nyelvőr, 140(3), 316–332. https://ojs.elte.hu/mnyelvor/article/view/4720/3738
Kuna, Á., & Hámori, Á. (2019). „Hallgatom, mi a panasz?” A metapragmatikai reflexiók szerepei és mintázatai az orvos-beteg interakciókban. In K. Laczkó & S. Tátrai (Eds.), Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság (pp. 215–239). https://www.researchgate.net/publication/335137864_Hallgatom_mi_a_panasz_A_metapragmatikai_reflexiok_szerepei_es_mintazatai_az_orvos-beteg_interakciokban
Kuna, Á., & Domonkosi, Á. (2022). Társas deixis és kapcsolatépítés orvos-beteg konzultációk oktatóvideóiban. In K. Laczkó & S. Tátrai (Eds.), Tanulmányok a deixisről (pp. 251–278). https://real.mtak.hu/148770/1/Kuna%2CDomonkosi.pdf
Kuna, Á. (2023). Az orvos-beteg konzultáció mint társalgás – Spontán és tervezett diskurzusok. In V. Horváth, C. I. Dér, Á. Hámori, & V. Krepsz (Eds.), Empirikus társalgáskutatás Magyarországon (pp. 211–244). https://store.nytud.hun-ren.hu/wp-content/uploads/2024/07/Horvath_Empirikus.pdf
Kuna, Á., & Markó, A. (2023). Betegközpontú és paternalisztikus kapcsolatépítés az orvos-beteg viszonyban: A kapcsolatépítés pragmatikai és szupraszegmentális jellemzői. Alkalmazott Nyelvtudomány, 23(1), 96–115.
https://real.mtak.hu/148201/1/Betegk%C3%B6zpont%C3%BA_paternalisztikus_KA_MA.pdf
Kuna, Á. (2024). Az orvos-beteg kommunikáció nyelvészeti elemzése: Elmélet, gyakorlat, módszer. ELTE Eötvös Kiadó. https://www.eltereader.hu/media/2024/05/Kuna-Agnes-A-orvos-beteg-kommunikacio-web.pdf
Laczkó, K. (2008). A mutató névmási deixisről. In M. Ladányi & G. Tolcsvai Nagy (Eds.), Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII: Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből (pp. 309–347). Akadémiai Kiadó.
Laczkó, M. (2001). Az elszólások spontán beszédbeli használata és megoszlása. Magyar Nyelv, 97(2), 211–221.
https://epa.oszk.hu/00000/00032/00009/EPA_00032_magyar_nyelv_2001_02_laczko.htm
Lakatos, I. P. (1990). Szerkezetkeveredés az élő nyelvben. In L. Balogh & M. Kontra (Eds.), Élőnyelvi tanulmányok (pp. 189–200). MTA Nyelvtudományi Intézete. https://real-eod.mtak.hu/4937/1/elonyelvi_tanulmanyok.pdf
Lengyel, Zs. (1995). A gyermeknyelvi dialógus vizsgálatának néhány kérdése. In T. Telegdi, Cs. Pléh, & Zs. Szépe (Eds.), Általános Nyelvészeti Tanulmányok XVIII: Nyelvészet és pszichológia (pp. 117–127). Akadémiai Kiadó.
Markó, A. (2006a). Nonverbális vokális jelek a társalgásban. In M. Gósy (Ed.), Beszédkutatás 2006. MTA Nyelvtudományi Intézet. https://epa.oszk.hu/04100/04178/00014/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2006_057-068.pdf
Markó, A. (2006b). A beszélőváltás a társalgásban. In IX. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem. Veszprémi Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék és az MTA Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottsága.
https://fonetika.nytud.hu/wp-content/uploads/2016/04/ma_2.pdf
Markó, A. (2006c). A spontán beszéd – monologikus és dialogikus szövegek. In I. Wacha (Ed.), Spontán beszéd és társalgás (pp. 66–78). ELTE BTK. https://publikacio.uni-eszterhazy.hu/2504/1/66-78_Marko.pdf?utm_source=chatgpt.com
Markó, A., & Bóna, J. (2006). A spontán beszéd lejegyzésének néhány módszertani kérdése. BESZÉDKUTATÁS, 2006, 124–133.
https://epa.oszk.hu/04100/04178/00014/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2006_124-133.pdf
Markó, A. (2007). A társalgás hangtana. Magyar Tudomány, 168, 54. https://fonetikaitanszek.elte.hu/wp-content/uploads/2017/11/OlvasokonyvTeljes.pdf
Markó, A., & Dér, C. I. (2008). Magyar diskurzusjelölők korpuszalapú vizsgálata. In A. Bereczki, M. Csepregi, & L. Klima (szerk.), Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére: Urálisztikai Tanulmányok, 18 (pp. 535–556). ELTE BTK Finnugor Tanszék & Numi-Tórem Finnugor Alapítvány.
Markó, A. (2009). Megakadásjelenségek különböző beszédhelyzetekben. In T. Gecső & C. Sárdi (szerk.), A kommunikáció nyelvészeti aspektusai (pp. 168–173). Kodolányi János Főiskola (KJF) & Tinta Könyvkiadó. https://www.szaktars.hu/tinta/view/gecso-tamas-sardi-csilla-szerk-a-kommunikacio-nyelveszeti-aspektusai-2009/?pg=0&layout=s
Markó, A. (2010). A prozódia szerepe a spontán beszéd tagolásában. BESZÉDKUTATÁS, 2010, 82–99. https://epa.oszk.hu/04100/04178/00018/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2010_082-099.pdf
Markó, A., & Dér, Cs. I. (2011). Diskurzusjelölők használatának életkori sajátosságai. In J. Navracsics & Zs. Lengyel (Eds.), Lexikai folyamatok egy- és kétnyelvű közegben: Pszicholingvisztikai tanulmányok II (pp. 49–61). Tinta Könyvkiadó. https://real.mtak.hu/26155/1/Marko-Der_pszicholingvisztika_2011.pdf
Markó, A. (2013). Kérdő megnyilatkozások a spontán beszédben. BESZÉDKUTATÁS, 21, 42–59. https://epa.oszk.hu/04100/04178/00021/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2013_042-059.pdf
Markó, A., & Gósy, M. (2015). A megszólalás stratégiái társalgásban. In V. Bárdosi (szerk.), A nyelvi pragmatika kérdései szinkrón és diakrón megközelítésben (pp. 159–168). Tinta Könyvkiadó. https://www.szaktars.hu/tinta/view/bardosi-vilmos-szerk-a-nyelvi-pragmatika-kerdesei-szinkron-es-diakron-megkozelitesben-2015/?pg=0&layout=s
Markó, A. (2015). A spontán beszéd prozódiai szerkezete: Időzítés és beszéddallam. Akadémiai Kiadó. https://real.mtak.hu/31193/1/NYTE166_Marko_pdfa.pdf
Markó, A. (2023). Fonetikai szempontok a társalgáselemzésben. In V. Horváth, C. I. Dér, Á. Hámori, & V. Krepsz (szerk.), Empirikus társalgáskutatás Magyarországon (pp. 29–49). HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont. https://store.nytud.hun-ren.hu/wp-content/uploads/2024/07/Horvath_Empirikus.pdf
Mászlainé Nagy, J. (2008). A szerepjátszós módszer segítségével létrehozott dialógusok elemzési lehetőségei. Argumentum, 4, 1–21.
https://epa.oszk.hu/00700/00791/00004/pdf/maszlainenj2.pdf
Mátyus, K., & Orosz, G. (2014). MONYEK – Morfológiailag egyértelműsített óvodai nyelvi korpusz. Beszédkutatás, 2014, 237–245.
https://efolyoirat.oszk.hu/04100/04178/00022/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2014_237-245.pdf
Németh, Zs. (2012). Az ismétlés és a csere interakciós funkciói magyar nyelvű spontán társalgásokban. Beszédkutatás, 2012, 154–167.
https://epa.oszk.hu/04100/04178/00020/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2012_154-167.pdf
Németh, Zs. (2017). Négy javítási művelet interakciós funkciói magyar nyelvű társalgásokban. In T. Szécsényi & T. E. Németh (Eds.), Stratégiák és struktúrák: Tanulmányok Kenesei István 70. születésnapjára (pp. 207–225). JATEPress. https://acta.bibl.u-szeged.hu/63641/1/strategiak_es_strukturak.pdf
Németh, Zs. (2020). A nemlexikális öö hang interakciós szerepének elemzése magyar nyelvű társalgásokban. Jelentés és Nyelvhasználat, 7(1), 23–50. https://acta.bibl.u-szeged.hu/70184/
Németh, Zs. (2020). A nemlexikális öö hang beszélőváltásban betöltött szerepe magyar nyelvű társalgásokban. In Á. Gocsál, M. Gósy, T. E. Gráczi, D. Gyarmathy, V. Horváth, A. Huszár, A. Kohári, V. Krepsz, & K. Mády (Eds.), Speech Research Conference. (pp. 73–76). MTA Nyelvtudományi Intézet.
https://real.mtak.hu/118352/1/beszkut_speechresearch_2020_proceedings.pdf
Németh, Zs. (2021). A nemlexikális öö hang mint diskurzusjelölő magyar nyelvű társalgásokban. Beszédtudomány / Speech Science, 2(1), 173–206. https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/35651/1/Beszedtudomany_2021.pdf
Németh, Zs. (2023). Implikatúrák kutatása a konverzációelemzés elméleti keretének segítségével. In V. Horváth, C. I. Dér, Á. Hámori, & V. Krepsz (Eds.), Empirikus társalgáskutatás Magyarországon (pp. 127–144). HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont. https://nytud.hu/kiadvany/empirikus-tarsalgaskutatas-magyarorszagon
Neuberger, T. (2009). A spontán beszéd lejegyzése – a BEA adatbázis tapasztalatai alapján. Beszédkutatás, 2009, 182–195.
https://epa.oszk.hu/04100/04178/00017/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2009_182-195.pdf
Neuberger, T. (2010). Korrekciós folyamatok gyermekek spontán beszédében. In T. Váradi (Ed.), IV. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia (pp. 112–123). MTA Nyelvtudományi Intézet.
Neuberger, T. (2013). A spontán beszéd temporális sajátosságai 6–14 év közötti gyermekeknél. Anyanyelv-pedagógia, 6(2) https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=451
Neuberger, T. (2013). Nonverbális vokális elemek a spontán beszédben. In T. Gecső (Ed.), Nyelvhasználat a médiában (pp. 149–154). Kodolányi János Főiskola; Tinta Könyvkiadó. https://www.szaktars.hu/tinta/view/gecso-tamas-sardi-csilla-szerk-nyelvhasznalat-a-mediaban-2013/?pg=0&layout=s
Neuberger, T. (2014). A spontán beszéd sajátosságai gyermekkorban. ELTE Eötvös Kiadó. https://www.eltereader.hu/media/2014/12/NT_A_spontan_beszed_sajatossagai_gyermekkorban_READER.pdf
Neuberger, T., & Gyarmathy, D. (2015). A megakadásjelenségek gyűjtésének és lejegyzésének módszerei. In M. Gósy (Ed.), Diszharmóniás jelenségek a beszédben (pp. 249–261). MTA Nyelvtudományi Intézet. https://real.mtak.hu/25225/1/MegakiKotetEGYBEN_vegl.pdf
Neuberger, T. (2016). Tini BEA: Tizenévesek beszélt nyelvi adatbázisa. Édes Anyanyelvünk, 38(2), 14. https://anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2016-XXXVIII-2.pdf
Neuberger, T. (2017). A szókincs alakulása a beszédfejlődésben. In J. Bóna (Ed.), Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban (pp. 121–140). ELTE Eötvös Kiadó. https://www.eltereader.hu/media/2017/11/Bona_Gyermeknyelv_READER.pdf
Németh, T. E. (1996). Szóbeli diskurzusok megnyilatkozáspéldányokra tagolása. Nyelvtudományi Értekezések, 142. Akadémiai Kiadó. https://real-eod.mtak.hu/18476/
Pléh, Cs., & Radics, K. (1982). Beszédaktus-elmélet és kommunikációkutatás. In T. Telegdi & Zs. Szépe (Eds.), Általános Nyelvészeti Tanulmányok XIV (pp. 87–108). Akadémiai Kiadó. https://real-j.mtak.hu/1138/
Pléh, Cs. (2012). A társalgás pszichológiája. Libri.
Pléh Csaba (2023). A társalgáselemzés az elméletek és tények között. In: Horváth et al. (Szerk.) Empirikus társalgáskutatás Magyarországon. Nyelvtudományi Kutatóközpont. 9‒27. https://nytud.hu/kiadvany/empirikus-tarsalgaskutatas-magyarorszagon
Pléh, Cs., Síklaki, I., & Terestyéni, T. (Eds.). (1997). Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Osiris Kiadó. https://www.szaktars.hu/osiris/view/pleh-csaba-siklaki-istvan-terestyeni-tamas-szerk-nyelv-kommunikacio-cselekves-osiris-tankonyvek-1997/?pg=0&layout=s
Rada, R. (2007). Szövegminták keveredése mindennapi szövegekben. In Szöveg, szövegtípus, nyelvtan: Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában I. Az ELTE BTK Funkcionális Nyelvészeti Műhelyének konferenciája (Budapest, 2007. november 13–14). https://www.academia.edu/1463753/Sz%C3%B6veg_sz%C3%B6vegt%C3%ADpus_nyelvtan
Reményi, A. Á. (2003). Kampányviták 2002-ben: Interakciós elemzés. In S. Sárközi & M. Schleicher (Eds.), Kampánykommunikáció (pp. 65–100). Akadémiai Kiadó.
Rónaky, E. (1995). Hogyan beszél ma az ifjúság? Avagy: Hogy hadováznak a skacok? Kemény Gábor Iskolaszövetség. http://mek.niif.hu/01700/01778/01778.htm#1
Sárkányné Lőrinc, A. (2010). A beszélőváltás mechanizmusa háziorvosok szívbetegekkel folytatott beszélgetéseiben. In A MANYE XX. Kongresszusa (Debrecen, 2010. augusztus 26–28.).
Sárkányné Lőrincz, A., Hamarné Sávay, J., Rébék-Nagy, G., Kránicz, R. (2015). Átfedő megnyilatkozások családorvos-beteg interakcióban és kórházpedagógus tanóráin. Porta Lingua, 357–368. http://szokoe.hu/porta-lingua/archivum/porta-lingua-2015
Sárkányné Lőrinc Anita. (2015). A családorvos – akut beteg kommunikáció nyelvészeti vonatkozásai (85 p.). Doktori disszertáció. Pécsi Tudományegyetem.
Sárkányné Lőrinc Anita, Rébék-Nagy, G., Kránicz, R., Hamarné Sávay, J., Hambuchné Kőhalmi, A. (2016). Együttbeszélések kimenetele családorvos-beteg interakcióban. A szaknyelv rétegződése a szakmában, az oktatásban és a kutatásban. Porta Lingua, 419–427. http://szokoe.hu/porta-lingua/archivum/porta-lingua-2016
Sárkányné Lőrinc Anita, Kránicz, R., Rébék-Nagy, G., Hambuchné Kőhalmi, A. (2017). Az egészségügyi intézményi kommunikáció változása és a párbeszédek szekvenciális mintázata. Porta Lingua, 407–415. http://szokoe.hu/porta-lingua/archivum/porta-lingua-2017
Schirm, A. (2012). A hát diskurzusjelölő a televíziós vitaműsorokban. Beszédkutatás, 20, 144–153. http://www.schirmanita.hu/Schirm_Anita/Publikaciok_files/a_hat_diskurzusjelolo_partikulahoz_kotodo_nyelvhasznalati_strategia.pdf
Schirm, A. (2015). A diskurzusjelölők az osztálytermi kommunikáció szövegtípusaiban. In Á. Antalné Sz. & É. Major (Eds.), Tanóratervezés és tanórakutatás: A magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvek és a művészetek műveltségi területen (Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 10., pp. 49–66). ELTE. http://www.schirmanita.hu/Schirm_Anita/Publikaciok_files/diskurzusjelolok_osztalytermi_kommunikacio.pdf
Schirm, A. (2020). A diskurzusjelölők a telefonos ügyfélszolgálati beszélgetésekben. Beszédtudomány / Speech Science, 1(1), 237–258. http://www.schirmanita.hu/Schirm_Anita/Publikaciok_files/a_diskurzusjelolok_a_telefonos_ugyfelszolgalati_beszelgetesekben.pdf
Schnell, Zs. (2005). Tudatelmélet és pragmatika: Idiomatikus nyelvelsajátítás. In J. Gervain, K. Kovács, Á. Lukács, & M. Racsmány (Eds.), Az ezerarcú elme: Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára (pp. 102–117). Akadémiai Kiadó. http://mek.niif.hu/03700/03738/03738.pdf
Schnell, Zs. (2013). A gyermekhumor kognitív nyelvészeti vizsgálata. In K. Vargha, A. Litovkina, & Zs. Barta (Eds.), Sokszínű humor (pp. 195–212). Tinta Könyvkiadó–ELTE BTK, Magyar Szemiotikai Társaság.
http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=386&content=contenttable
Schnell, Zs. (2016). Az elme nyelve – Társalgás és nyelvfejlődés. Akadémiai Kiadó. https://mersz.hu/dokumentum/m632aeny__1/
Schnell, Zs. (2021). Humor szerepe a pszichológiában és társalgásban. In Cs. Pléh (Ed.), Pszichológia (p. 1198). Akadémiai Kézikönyvek. https://mersz.hu/dokumentum/m880pk__419/
Scheuring, F. (2011). Egy tanári kérdés-típus diskurzusgrammatikai vizsgálata. Anyanyelv-Pedagógia, (4) https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=345
Síklaki, I. (1995). A beszédaktusok szerepe a terápiás beszélgetés koherenciájában. In T. Telegdi, Cs. Pléh, & Gy. Szépe (Szerk.), Általános nyelvészeti tanulmányok XVIII. Nyelvészet és pszichológia (pp. 223–229). Akadémiai Kiadó.
Síklaki, I. (2005). A tanári dominancia buktatói: A feleltetés szociolingvisztikai elemzése. In L. Balogh & L. Tóth (Szerk.), Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből. Neumann Kht. https://www.academia.edu/79913696/A_tan%C3%A1ri_dominancia_buktat%C3%B3i_a_feleltet%C3%A9s_szociolingvisztikai_elemz%C3%A9se
Suszczyńska, M. (2003). A jóvátevés beszédaktusai a magyarban. In Németh, T., & Bibok, K. (Szerk.), Általános nyelvészeti tanulmányok XX. Tanulmányok a pragmatika köréből (pp. 255–294). Akadémiai Könyvkiadó.
Svindt, V., & Lukács, Sz. (2019). A társas (pragmatikai) kommunikáció zavarának szűrési, diagnosztikai és intervenciós lehetőségei. Gyógypedagógiai Szemle, 47(2), 163–183. https://epa.oszk.hu/03000/03047/00082/pdf/EPA03047_gyogyped_szemle_2019_02_163-181.pdf
Szabó, K. (2008). Megakadásjelenségek nyolcévesek spontán beszédében. Anyanyelv-pedagógia, 2. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=56
Szabó, Á., & Tóth, A. (2012). A beszélőváltások sajátosságai óvodáskorú gyermekek társalgásában. In M. Gósy (Szerk.), Beszédkutatás (pp. 234–245). Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete.
https://epa.oszk.hu/04100/04178/00020/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2012_234-245.pdf
Szalamin, E. (1978). A mai magyar beszélt nyelv mondattanának kérdéséhez. Magyar Nyelv, 74, 293–303.
Szalamin, E. (1988). Az ún. témaismétlő névmások kérdéséhez. In M. Kontra (Szerk.), Beszélt nyelvi tanulmányok (pp. 90–102). MTA Nyelvtudományi Intézete. https://mek.oszk.hu/08700/08712/08712.pdf
Szende, T. (1973). Spontán beszédanyag gyakorisági mutatói. Nyelvtudományi Értekezések 81. Akadémiai Kiadó. https://real-eod.mtak.hu/10251/
Szende, T. (1995). A beszéd hangszerelése. Idő, hangmagasság, hangerő és határjelzés a közlésben. MTA Nyelvtudományi Intézete. https://real-eod.mtak.hu/11945/
Szili, K. (2000). Az udvariasság elméletéről, megjelenési módjairól a magyar nyelvben. Hungarológia, 2. Nemzetközi Hungarológiai Központ. https://www.epa.hu/02400/02472/00013/pdf/EPA02472_Hungarologia_2000_2_1-2_261-282.pdf
Szili, K. (2002a). A kérés pragmatikája a magyar nyelvben. Magyar Nyelvőr, 126, 12–30. https://epa.oszk.hu/00100/00188/00025/126104.htm
Szili, K. (2002b). Hogyan is mondunk nemet magyarul? Magyar Nyelvőr, 126, 204–220. https://www.c3.hu/~nyelvor/period/1262/126207.pdf
Szili, K. (2003). Elnézést, bocsánat, bocs… (A bocsánatkérés pragmatikája a magyar nyelvben.). Magyar Nyelvőr, 127, 292–307.
https://www.c3.hu/~nyelvor/period/1273/127305.pdf
Szili, K. (2004). Tetté vált szavak. Tinta Könyvkiadó. https://www.szaktars.hu/tinta/view/szili-katalin-tette-valt-szavak-a-beszedaktusok-elmelete-es-gyakorlata-2004/?pg=0&layout=s
Tátrai, Sz. (2004). A kontextus fogalmáról. Magyar Nyelvőr, 128, 479–494. https://www.c3.hu/~nyelvor/period/1284/128410.pdf
Tátrai, Sz. (2005). A nézőpont szerepe a narratív megértésben. In K. Kertész & P. Pelyvás (Eds.), Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVII: Tanulmányok a kognitív szemantika köréből (pp. 207–229). Akadémiai Kiadó.
https://mersz.hu/dokumentum/m539anyt21__73/
Tátrai, Sz. (2006). A narratív diskurzusokról – pragmatikai nézőpontból. In G. Tolcsvai Nagy (Ed.), Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok (pp. 211–232). Tinta Kiadó. https://www.szaktars.hu/tinta/view/tolcsvai-nagy-gabor-szerk-szoveg-es-tipus-szovegtipologiai-tanulmanyok-2006/?pg=0&layout=s
Tolcsvai Nagy, G. (2001). A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Tolcsvai Nagy, G. (2006). A szövegtipológia megalapozása kognitív nyelvészeti keretben. In G. Tolcsvai Nagy (Ed.), Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok (pp. 64–90). Tinta Kiadó. https://www.szaktars.hu/tinta/view/tolcsvai-nagy-gabor-szerk-szoveg-es-tipus-szovegtipologiai-tanulmanyok-2006/?pg=0&layout=s
V. Raisz, R. (1995). Mondat- és szövegformálás a tanár beszédében. In Anyanyelvi nevelés – embernevelés. XI. Anyanyelv-oktatási napok (pp. 115–122). Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Vakula, T., & Váradi, V. (2017). Gyermeknyelvi hangfelvételek rögzítésének és lejegyzésének tapasztalatai. In J. Bóna (Ed.), Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban (pp. 51–64). ELTE Eötvös Kiadó.
https://www.eltereader.hu/media/2017/11/Bona_Gyermeknyelv_READER.pdf
Vallent, B. (2005). A spontán beszéd ötven éve és ma (Esettanulmány). In M. Gósy (Ed.), Beszédkutatás 2005. MTA Nyelvtudományi Intézet. https://epa.oszk.hu/04100/04178/00013/pdf/EPA04178_beszedkutatas_2005_099-111.pdf
Váradi, T. (1988). A beszédszünet szubjektív és objektív regisztrálásának összevetéséről. In M. Kontra (Ed.), Beszélt nyelvi tanulmányok (pp. 44–58). MTA Nyelvtudományi Intézete. https://mek.oszk.hu/08700/08712/08712.pdf
Váradi, T. (2003). A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú. In F. Kiefer & P. Siptár (Eds.), A magyar nyelv kézikönyve (pp. 339–359). Akadémiai Kiadó. https://archive.nytud.hu/oszt/elonyelv/adat/buszi.pdf
Váradi, V. (2009). A spontán beszéd mondatai a műfajok és az életkor tekintetében. In B. Keszler & S. Tátrai (Eds.), Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban (pp. 65–73). Tinta Könyvkiadó.
Varga, L. (1987). Prozodémák a magyar beszédben és jelölésük az intonációs átiratban. In Műhelymunkák a nyelvészet és társtudományai köréből (Vol. III, pp. 91–119). MTA Nyelvtudományi Intézete. https://real.mtak.hu/207660/
Varga, L. (1988). A gazdagréti kábeltelevízió műsorából válogatott anyag intonációs átirata. In M. Kontra (Ed.), Beszélt nyelvi tanulmányok (pp. 5–21). MTA Nyelvtudományi Intézete. https://mek.oszk.hu/08700/08712/08712.pdf
Vass, L. (1999). Adalékok a társas érintkezés és a diskurzusok vizsgálatához. In L. Galgóczi (Ed.), Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció. JGYF Kiadó. http://www.jgypk.hu/~vass/vportrez.htm
Wacha, I. (1988). Élőnyelvi (spontán) szövegek megnyilatkozásainak szintaktikai vizsgálati szempontjaihoz (A gazdagréti kábeltelevízió élőnyelvi felvételei alapján). In M. Kontra (Ed.), Beszélt nyelvi tanulmányok (pp. 102–159). MTA Nyelvtudományi Intézete. https://mek.oszk.hu/08700/08712/08712.pdf
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Társalgáselemzés - © 2008 - 2026 - tarsalgaselemzes.hupont.hu